Adventi gyertyagyújtás

 

Első adventi gyertyagyújtás a 4. osztály előadásában


Adventkor

Ködös hajnal-órák, tejszínű reggelek,
A földön sárguló, elkínzott levelek.
Az ég hólyagszemén nem tör át a nap,
Sugárnyalábja felhőtlen megakad.
Az ősz lassan lépked, majd télbe borul,
És ahogy megvirrad, már be is alkonyul…
Este tompa fények remegnek az utcán,
Megtörnek a tócsák fodrozódó foltján.
De a hétköznapok bágyadt szürkesége
Nem törheti meg azt, ami bennünk béke.
Lelkünkben reménység, a szívünkben áldás:
Ránk köszöntött advent,
Boldog karácsony-várás…
 

Mit jelent az advent?


Ejtsünk néhány szót erről a hagyományról. A latin eredetű szó –adventus – eljövetelt jelent. Jézus megszületésére való várakozás, a lelki felkészülés, a reményteli várakozás időszaka. Advent időszakában ráhangolódunk az ünnepekre, ezt jelzi hetente a gyertyagyújtás is.
Az adventi ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza. Abban az időben az emberek koszorút fontak vesszőből, fűzfából és fenyőágakból, amelyet arany vagy piros színű szalaggal díszítettek.
Minden egyes szín, forma sajátos jelentést hordozott. A lila szín a bűnbocsánat, a rózsaszín pedig a közelgő ünnep örömét jelenti. A kör alakú forma az örökkévalóságot jelképezte.
1860-ban alakult ki az a forma, hogy csupán csak négy gyertyát, az advent négy vasárnapjának jelképét tűzték a koszorúra. A négyes szám a karácsonyt megelőző négy hetet jelzi. Minden héten eggyel több gyertyát meggyújtva, az egyre növekvő fény, az egyre közeledő ünnepet jelzi.
Ezeket a várakozással teli heteket régen szigorú böjttel töltötték az emberek. Advent idején színesebbnél színesebb, drágábbnál drágább koszorúkkal telnek meg a karácsonyi vásárok és a virágboltok. Sokszor az üzlet, az anyagi javak elhalványítják a valódi értékeket, az ünnep, a jelképek valódi jelentését.
 

Kozma Péterné

 


 

Vissza a főoldalra