Húsvét

a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap


 

A húsvét napjainkban a keresztények egyik legfontosabb ünnepe. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.

Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.)

A nagyhét főbb eseményei:

Virágvasárnap a húsvétvasárnap előtti vasárnap, nagyböjt utolsó vasárnapja. Jézus bevonulása Jeruzsálembe, ahol a nép ünnepelte. Ilyenkor hagyományosan barkát szentelnek, s körmenetben vonulnak be a templomba.

Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eucharisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe.

Nagypéntek Jézus keresztre feszítésének napja.                       

Nagyszombat Jézus a sírban fekszik.

Húsvétvasárnap  Jézus feltámadása.

 

Húsvéti népszokások

Húsvétvasárnap: Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe.

Húsvéthétfő: a locsolkodás és a hímes tojás ajándékozása. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig.

 

Istentől megáldott boldog ünnepet kívánunk mindenkinek!

 

 

Vissza a főoldalra