Szeptember 8. (Fecskehajtó) Kisboldogasszony napja

 

Ezen a napon az egyházi naptár szerint Szűz Mária születésnapját, régi pogány népszokás szerint az ősz beköszöntését ünnepeljük, de a költöző madarak is ebben a pár napban kelnek útra melegebb égtájakra.

Kisasszony napja ösztönözte a gazdákat, asszonyokat, hogy lassan elkezdjék a megérett gyümölcsök, zöldségek, egyéb termések (pl. a dió, teafüvek) betakarítását.

A nap fecskehajtó jelzője arra utal, hogy ezen a napon kezdenek készülődni a költöző madarak is, hogy megkezdjék ősz vándorlásukat.

Néphagyomány szerint ezen a napon a nőknek, nem volt szabad dolgozni, különösen fonni volt tilos; mivel ez a nap "tiltó nap" volt.

Magyarországon kedvelt búcsú nap. Az ünnepségen játszott játékok és desszertek jeles darabja a dió volt. Így diós süteményekben nem volt hiány, a gyerekek meg diógurító versenyt, aranydió - kereső versenyt játszottak.

Az hívő asszonyok "Mária jelenést" remélve a szabadban, a határra kigyalogolva várták a napfelkeltét. Azt tartották, hogy az arra érdemesek megpillanthatják a nap első sugarainál Kisasszonyunkat.

Ha ezen a napon esik az eső, esős ősz várható.

A hegyekben élő szőlős gazdák reménykedtek benne, hogy Kisasszony nap hajnalán nem fog fagyni, mert akkor az hosszú, meleg ősz várható, ellenkező esetben hideg és rossz szőlőtermés:

Az őszi gabonavetést is ezen a napon kezdték meg, hagyomány volt az elvetendő búzát Kisasszony napján kiteríteni hajnalban a szabad ég alá, hogy a hajnali harmat által a Jóisten megszentelje azt, hogy bőséges termést hozzon.

 

"Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek.
Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek."

 

Vissza a főoldalra