Krónika

 

 

Az iskola alapítási éve: 1928.

 

 

Hevesnek a mai "Újtelep"-nek nevezett részét századokon át sűrű tölgy- és akácerdő borította. Birtokosai a XIX. század második felétől a Szász Coburg - Gothai hercegek voltak. Birtokaik a német császári birodalomhoz tartoztak, de Európában többfelé voltak érdekeltségei, így Hevesen is. Talán a legérdekesebb ebből a szempontból, hogy Albert Szász-Coburg herceg a későbbi angol királynő, Viktória férjeként a legmagasabb közjogi méltóságok egyikéig jutott.

 

Az 1920-as évek elején, a földreform keretén belül a herceg itteni erdejét és földjét kisajátították, majd helyén 663 házhelyet osztottak ki. A népnyelv ezt a településrészt még ma is gyakran "Házhely"-nek nevezi. 1924-1925-ben mintegy 200 ház épült fel. Az itt élő családok gyermekei nem maradhattak oktatás nélkül.

Az 1926-os népiskolai törvény is sürgette a külterületi iskolák kiépülését. A nagy kiterjedésű hevesi határrészeken ezekben az években több iskolát létesítettek.

Az iskola a régi pecsétek tanúbizonysága szerint előbb a  „Heves- Újtelepi Római Katholikus Elemi Iskola” néven szerepelt az első dokumentumokban. Az igazgatói jogkört Buczkó József esperes plébános gyakorolta az anyaintézmény részéről.

Mikorra elkészült az iskola épülete, már szűknek bizonyult, ezért még egy tanteremmel bővítették, és 1929-ben még egy tanerőt, szerveztek hozzá, Cziglédy László tanító személyében. Az iskola első tanítója, Dzurillay Jolán volt, aki több mint két évtizedig dolgozott itt.

 

 

Dzurillay Jolán:

1892-ben született. 1915-ben szerzett tanítói diplomát. A hevesi munkahelyét a korabeli Tanítók Lapja című szakmai folyóiratban meghirdetett álláshirdetés nyomán nyerte el. Előző munkahelye Pestszentlőrincen volt. A státuszát Hevesen 1927. december 21-én foglalta el.  Az újtelepi iskolában több mint 20 évet tanított. Itt érte meg az államosítást is. Az egyházi dokumentumok tanúsága szerint 1980-ban halt meg.

 

Cziglédy László:

A kezdeti időszakban nagyon sokat segített az iskolai élet megszervezésében. A népszerű Laci bácsi 1926-ban Kisgömörből (ma Szlovákia) menekültként került Hevesre. Nemcsak tanított, nevelt, hanem valódi ezermesterként az újtelepiek mindennapi gondjain is segített. Az ő kezdeményezésére és anyagi áldozatvállalásával létesült az egykori harang, harangláb és a kőkereszt az iskola mellett. A mostani napközi, ebédlő épülete volt egykori lakóhelye.

 

 

Az intézmény Heves egyik legzsúfoltabb iskolájának számított: 170-180 tanuló járt ide.

1940-ben épült az iskola második épülete és újabb tanítói állást is létesítettek. 1940-től 1946-ig Ligetvári József személyében újabb pedagógus tanított az intézményben.

 

Sajátos helyzetet teremtett a második világháború időszaka. Heves város munkaképes felnőtt férfi lakossága zömmel katonai szolgálatot teljesített. A településen átvonuló 2. ukrán front miatt pedig rengeteg szenvedés sújtotta Hevest. A tanítás ősszel már el sem kezdődött. 1944 novemberétől 1945 márciusáig a város teljes lakosságát kitelepítették. Az újtelepi iskola anyaintézménye (1. Sz. Általános Iskola) katonai szálláshely lett.

A dokumentációk nagy részét fűtés céljából elégették. Ezen időszak alatt tanítás nem folyt a város intézményeiben. Az 1944-1945. tanév így kimaradt az oktatási évek periodikus sorából. (Így ezt mi sem vettük figyelembe a tanévek számlálásakor.)

 

A világháború után nem sokkal Drobni László (1947.), majd később Hevesi József(1948.) voltak az iskola irányítói az I. Sz. Általános Iskolából.

 

1948. júniusában került sor az iskola államosítására. Az átadás-átvétel alkalmával pontos épületfelmérés és leltár készült, mely hűen bemutatja a fél évszázaddal ezelőtti állapotokat.

1948. március 15-én a tanulók száma: 216 fő, osztályok:

1. osztály: 58 fő

2-3. osztály: (összevont)

3-4. osztály: (összevont), ekkor 3 osztályban volt oktatás, 3 tanerővel: (1928- Dzurillay Jolán, 1943-tól Junák Rozália, 1947-től (v.) Gacsó László)

1948. március 15-én két tanterem (amely a József Attila útra nézett, méretei: 3,5 x 10 x 6 m) és két lakás, valamint udvar, kert, kút és mellékhelyiség tartozott az iskolához.

 

Az önállósodó intézmény első igazgatója 1951. január 1-től Bardóczy Edit volt, aki két esztendőn keresztül töltötte be ezt a tisztséget.

 

1952-53-as tanévtől 1956-ig Képes Lajos látta el az igazgatói teendőket.

 

Az ezt követő időszakban három igazgatója is volt iskolánknak: 1956-57-ben Gacsó Zoltán, 1957-58-ban Szabari Szaniszló, 1958-59-ben Herczeg János, majd 1959-62-ig újra Gacsó Zoltán.

 

1959 és 1962 között az akkori V. Számú Általános Iskolához tartoztunk, mivel nem volt felső tagozatunk.

 

1960-ig az anyakönyvek kivételével a dokumentáció hiányzik, csak a visszaemlékezésekre hagyatkozhatunk. Az iskola épülete lényeges változást ez idő alatt nem mutat.

A József Attila úti nagyobb tantermet kettéválasztották, nyitható ajtóval, így már három tanteremben folyt az oktatás.

Az osztálytermeket négy tanulócsoport használta, csak alsó tagozat, 135 fő. Ekkor már az iskolához tartozott a gyakorlókert 30 x 55 méteres területe, amely az Alkotmány út 63. alatt - az iskolától 20 méterre található. Igazgatóságilag az V. Sz. Általános Iskolához tartozott az intézmény.

 

1962/63-as tanévben a létszám lényegesen, 289 főre megemelkedett és az oktatás 8 önálló tanulócsoportban történt. Az osztálytermek száma az Alkotmány úti egy terem hozzáépítésével négyre módosult.

Ettől a tanévtől a III. Sz. Általános Iskola önálló intézményként működött.

Ebben az időszakban Gacsó Zoltán volt az igazgató, 1963-tól Kurcz József. A nevelők száma 11 főre emelkedett.

 

1965/66-os tanévben megépült a "műhely", szertár, nevelői- és igazgatói szoba. A tanulói létszám csökkenő tendenciát mutat. A pedagógus álláshely 12 és 1 fő adminisztratív munkakör van.

 

1976. szeptember 29-én az úgynevezett Úttörőszobával bővült az intézmény, amely társadalmi összefogással jött létre. 8 évfolyam működött az iskolában még mindig negyedévenkénti váltakozással délelőtti, délutáni tanítással.

A tanulói létszám: 224 fő, a tanerő 12 fő. A fűtés olajkályhákkal történik, a mellékhelyiségek vízöblítésesek lettek.

 

Az iskola mai arculatát meghatározó változások 1983-ban indultak el.

-    elkészült a tornaterem tervdokumentációja,

-    a meglévő épületen belül elkezdődtek az átalakítások.

 

1985-ben átadásra került a kazánház és a széntüzelésű központi fűtés.

Az úttörőszoba, műhely és volt igazgatói, nevelői helyén három tanterem kialakítása valósult meg.

 

1986/87-es tanévben a tornaterem és öltöző, valamint a kiszolgáló helyiségek átadására került sor. (1987. november 12.)

Erre az időszakra jellemző: a váltakozás nélküli, délelőtti tanítás, számítógépeket kapott az iskola, a tanulói létszám újra emelkedett (259-266 fő), a pedagógusok létszáma 19-25 fő.

 

1985-től új igazgatója van az intézménynek: Dr. Szikora Sándor.

 

1988. október 1-jétől: új statisztikai szolgáltatási kötelezettsége lett az iskolának, megszűnt az úgynevezett „általános iskolai törzskönyvi” rendszer.

 

1993-tól: a belső udvaron kerengő épült, a széntároló helyén könyvtár nyílt, gázfűtés lett kialakítva. A jelenlegi formáját az iskola 1997-ben kapta.

 

A millennium után: 2000-től Szőllősiné Rab Sarolta az iskola új igazgatója.

Az intézmény épületének felújítása, a csinosítás, szépítés az elmúlt években is folytatódott, és jelenleg is tart: jelentős mértékben bővült az oktató-nevelő munkát segítő szemléltető eszközök száma, sikerült új iskolabútorokat beszerezni, megújult az épület külső burkolata, hogy csak a legfontosabbakat említsük.

Mindezek nem valósulhattak volna meg, ha nincs segítségünkre Heves város önkormányzata, a mindig segítőkész Újtelep szülői közössége és a sok-sok pályázati lehetőség.

A 2003 – 2004. tanévben az iskola fennállásának 75. jubileumát ünnepeltük. Ez alkalomból az intézmény új neve. Újtelepi Általános Iskola lett.

 

2007. szeptember 1-től iskolánk önállósága megszűnt, és része lett az összevont városi iskolahálózatnak Heves Városi Nevelési – Oktatási Intézmény Újtelepi Általános Tagiskolája néven. Az összevont intézmény vezetője Szűcs László, majd 2008 – 2013. között Rózsa Sándor volt.
2013. január 1-től Heves Városi Köznevelési Intézmény néven új, állami fenntartású intézmény jött létre a Hevesi Tankerületben, amelynek hat hónapig tagja voltunk.
2013. szeptember 1-től az Egri Főegyházmegye fenntartásába került az iskolánk közös akarat eredményeképpen.

 

IGAZGATÓINK

 

 Iskolánk 1929 - 1951 között nem volt önálló intézmény,  így saját maga által választott intézményvezetője sem  volt.

 

 Az 1951-es önállóságot megelőző időszak intézményvezetői a következők voltak:

 

Buczkó József             1928-1947

Drobni László              1947-1948

Hevesi József             1948-1950

 

Az 1951-es önállósodást követően az iskola igazgatói:

 

Bardóczy Edit                    1951    -    1952

Képes Lajos                       1952    -    1956

Gacsó Zoltán                     1956    -    1957

Szabari Szaniszló              1957    -    1958

Herczeg János                  1958    -    1959

Gacsó Zoltán                     1959    -    1962

Kurcz József                      1962    -    1985

Dr. Szikora Sándor            1985    -    2000

Szőllősiné Rab Sarolta      2000    -    2013

Bódor Istvánné                  2013    -   

 

 

 

Heves Városi Nevelési-Oktatási Intézet igazgatói:

 

Szűcs László                     2007    -    2008

Rózsa Sándor                   2008    -    2013

 

Újtelepi Általános Tagiskola tagintézmény-vezetője: Szőllősiné Rab Sarolta